Ünnepek közt lépdelünk

Hiperkarma lemezbemutató/Budapest Park, ápr. 25.

Mi lehet ünnep? Nekem rengeteg minden. Például ünnep egyedül lemezbemutató koncertre menni és Bérczesi Robit a Hiperkarmával együtt újra színpadon látni, vele együtt örülni, hogy 12 év drogozás után már egy éve tiszta, és minden este elmondja azt az imát, ami úgy kezdődik, hogy "én Istenem, Jóistenem, lecsukódik már a szemem." Ő egy lepkelelkű srác, meg is nevettet, el is gondolkodtat, le is hangol, fel is vidít, de az új lemez a nehéz témák ellenére is az újrakezdés napfényességével van átitatva. Mikor múlt szombaton sok száz másik emberrel a levegőbe emeltem a kezem, rám is átragadt a szimpla létöröm, hogy nem halt bele, (hiába énekli a dalban, hogy "mind belehalunk"), hogy él, hogy élünk, hogy én is élek, és tudok nevetni magamon, a vonatok meg csak elcikáztak mellettünk, de tanúi voltak mindennek. 

Aztán ünnep kimenni a XXII. könyvfesztiválra, és megszorítani Jonathan Franzen és Daniel Kehlmann írók kezét, hazajönni a friss papírszagú, aláírt könyveimmel és újult erővel folytatni itthon az írást.

Ünnep a tavasz első fagyiját egy csapásra elnyalni. Tejszínes karamella. 

Ünnep virágzó fák közt a Kármel felé tartani. Nem is túlzok, ha azt mondom egy csepp mennyország a senkiföldjén, a tizenháromban, ahol letarhálnak a templom felé menet most is. Nem hontalanok, hanem fiatalok, arcuk grafit, ha rám néznek is, nem látnak engem. 

 Ünnep együtt lenni, ünnep felköszönteni azt, akinek szülinapja van (Gábor), ünnep inni arra, akinek jól sikerült az állásinterjúja (Kata) megemlékezni arról, hogy valaki 15 éve pap, és huszonjópár éve kármelita (András atya). Az idő relatív. András atya szerint 40 fölött úgy elszáll majd, hogy csak nézünk. Azt is mondja, hogy egy pohár vizet is meg úgy lehet inni, egy ablakot is ki lehet úgy nyitni, hogy szüntelen odafordulás maradhasson az Isten felé. Reggeltől-estig, estétől reggelig. Szombat óta Avilában van, ahol zajlik a generális választás. bár előtte kicsit aggódott, hogy repülnie kell, megértem, én sem szeretek.

Valamiben nagyon benne van, ahogy mindig (András atya)

Muffin, Lindt tojáskák és tokaji

Isszuk szavait

Ünnep a barátaimmal pizzát sütni, abból az alkalomból, hogy egyikük (Eszter) új lakásba költözött.
Ünnep még a május elseje, de nem annyira az ingyenvirslis nosztalgia, sokkal inkább Szent József miatt, akit mostanában fedeztem fel magamnak. Az apukám (a héten lesz kereken 70!) és az öcsém neve József.
Ünnep anyukámmal lenni Anyák napján. Ünnep, hogy van anyukám, akinek minden nap hallhatom a hangját.
Van Anyánk. A neve Mária. Van egy gyönyörű szobra a Kármelben, a sekrestyében világít, karján a kisded, fejükön korona. Egész gyerekkoromban nem szerettem a nevem, de olyankor arra gondoltam, hogy Jézus anyját is így hívják, és a szó egyik jelentése: "úrnő".
 Az én anyukám neve Mária. Mint az enyém. 

Kármel csillaga